Közel-keleti... Persze szél az nem volt, de 30C meleg igen, ami április közepén igazán kellemes. És isteni illatok, ételek, fűszerek, gyümölcsök és zöldségek. Nem kimondottan kulinárist utazást terveztem, de Izraelben kikerülhetetlen - persze nem is akartam én semmiféle ízt vagy illatot kikerülni - a helyi ételek élvezete. Azon kívül, hogy magyar gyökerekkel rendelkező vendéglátóm hamisítatlan ünnepi házi kosztja egyszerűen mesés volt (macesz gombócos csirkeleves, reszelt máj kemény tojással, marhasült, sült cukkini és édesburgonya, saláták) a hagyományos utcai ételek és a kisvendéglők ízei is felejthetetlenek. A helyi pita-humusz-falafel-saláta olyan ízű, amilyet itthon nem tudsz kóstolni. A pita meleg, a falafel frissen sült, ropogós, a humusz krémes, a saláták frissek. Ennyi. Ez a nagy titok.
Messze földön híres a jaffai Dr. Shaksuka kisvendéglő, ahol a tulajdonos-névadó ott ül a vendégek között és vasszigorral irányítja a pincéreket és szakácsokat. A vendéglő egyszerű, igazi keleti hangulatot áraszt, a plafonról réz edények tucatjai csüngenek hogy megadják az alap hangulatot. A pincérek végtelenül udvariasak és kedvesek - mellesleg fiatalok, a fiúk jóképűek, a lányok üdék és csinosak - többször odajönnek az asztalhoz hogy mindennel meg vagyunk-e elégedve. Természetesen shaksuka-t eszünk ami hasonlít a lecsóhoz, de nincs benne paprika viszont tükörtojás több is. Isteni. A fogások előtt rengeteg étvágygerjesztő finomságot hoznak, humuszt, olajbogyót, csicseriborsó ragut rizzsel, káposztasalátát - végtelen sorban. A shaksuka hamarabb elfogyott mint hogy lefényképezhettem volna.
 |
 |
Persze én is elkészítettem a kötelező piaci fotókat a szárított gyümölcsökkel, fúszer-hegyekkel - de amit a legjobban imádok az izraeli piacokban az, hogy a fűszernövényeket virág-csokonyi méretben árulják. Hatalmas csokor koriander, többféle menta, oregano, kakukkfű és még ki tudja mi minden amit használnak is a konyhában. Imádom.
A jeruzsálemi piac számomra legmeglepőbb standja a karfiol árusé. Semmi mást nem árul, csak sült karfiolt. Nálunk kb. 2 nap alatt tönkremenne, de nála kígyózott a sor. A karfiolt apró rózsáira szedve szerintem vékony, fűszeres palacsinta tésztába forgatva forró olajban kisüti és újságpapír tölcsérbe csomagolva frissen árulja. Isteni finom! Kikísérletezem itthon és ha jó lesz a recept, megírom nektek. Talán elsőre meghökkentő, de mennyei eledel.
A képen sajnos nem látszik túl jól, de itt készül a sült karfiol.
