Gondolom, benneteket is meggyötört az előző két hét forrósága csakúgy, mint engem. Képtelen voltam bármit is csinálni, főleg a konyhában a gáz vagy a sütő melegét érezni, így aztán saláta és nektarin volt a menü. Azért egy meggyleves elkészült az unokaöcsém szülinapjára, de nem tudom megmutatni, mert - hurrá!!! - elfogyott. Azt azért elárulom, hogy a meggyet a szokásos citromhéj, fahéj, szegfűszeg, vanília, cukor hadsereg mellett a liszt helyett főzős vanília pudinggal sűrítettem és a végén egy jó nagy adag tejszínnel dúsítottam. Nagyon finom!
Nemrégiben megvettem Kylie Kwong egyik szakácskönyvét, akit imádok. Nagyon egyszerűen, lendületesen főz fantasztikus kínai ételeket friss alapanyagokból. Ha beszerezzük azt a néhány fűszert (kínai főzőbor, szójaszósz, halszósz, ötfűszer keverék, gyömbér), ami a kínai ételekhez nélkülözhetetlen, mindet el tudunk készíteni. A most következő kukoricaleves az ő könyvéből való:
Tegnap a piacon elég nehéz volt friss kukoricát találni, mert a forróság miatt alig volt olyan, amin még nem kezdtek el száradni-aszalódni a szemek. De ezek gyönyörűek. Szóval két evőkanál olajon megpirítok egy kis fej apróra vágott hagymát és egy 3 cm-es darab gyömbért. Egy perc múlva beleöntök 1 dl főzőbort és egy kis kanál tengeri sót. Újabb egy perc múlva beleszórom a 4 cső kukorica szemeit (a szemeket éles késsel előzőleg levágtam a csövekről) és felöntöm kb. másfél liter csirke alaplével. 30 perc gyöngyözve főzés után beleöntök 2 evőkanál szójaszószt és jól elkeverem. Két tojást lazán felverek és egy villán keresztül a levesbe öntök. Amint a tojás kezd kis fonalakká összeállni, leveszem a tűzről. Igazán finom, egyszerű, különleges nyári leves. Próbáljátok ki bátran.
